Történelmi Tudakozó

2022.jún.03.
Írta: Kiss_Ádám 3 komment

V. Károly, akinek a birodalmában sohasem nyugszik le a nap

Tudj meg többet a világról - Bemutatjuk az újkor legnagyobb urát! - Blikk

Károly Habsburg, avagy Szép Fülöp kasztíliai király és II. (Őrült) Johanna fiaként született 1500. február 24-én. A címben is szereplő mondás amiatt jött létre, hogy Károly olyan hatalmas birodalmat épített ki, hogy az időeltolódás miatt „mindig” sütött valahol a nap.

Már 6 évesen, azaz 1506-ban Burgundia hercege és a Tizenhét Tartomány kormányzója lett. Tíz évvel később, 1516-ban Spanyolország, Nápoly, Szicília és Jeruzsálem királya lett. Ezután 1519-ben Ausztria uralkodó főhercege, majd német királlyá lépett elő. 1530-tól pedig Itália is az ő uralma alá került, majd ugyanebben az évben Német-Római császárnak is megválasztották. Már ez is hatalmas birodalomnak mondható, de ezek csak az európai országok, amikben uralkodott, ugyanis Spanyolország amerikai gyarmatbirodalma hatalmas mértékben növekedett, és óriási méretet ért el az uralkodása alatt.

Múltba néző: V. Károly, akinek birodalma felett sosem nyugodott le a nap

Nagyapja, II. (Katolikus) Ferdinánd halálával Károlyra szállt a kasztíliai és az aragóniai trón is, ám a spanyol főrendek nem fogadták az ifjú királyt túlságosan nagy lelkesedéssel, Aragóniában csakis az anyja, Őrült Johanna társuralkodójaként tekintettek rá. Johanna, ragadványnevéből kiderülve, nem volt mentálisan teljesen ép, így nem volt képes az uralkodásra, ezért kellett mellé társuralkodó. Anyját a külvilágtól elzárva tartották teljesen a haláláig, 1555-ig. Ekkor Károly lett az egyedüli uralkodó. Már 1517-ben, az uralkodásának kezdetén összetűzésbe került a főrendekkel, akik továbbra is idegenként tekintették. A nemesek azt kérték, hogy csökkentse az adókat, és távolítsa el a flamand tanácsadóit a helyükről. Ezt persze Károlynak esze ágában sem volt megtennie, ezért nem javult a kapcsolata az urakkal. Mindez oda vezetett, hogy miután 1519-ben a másik nagyapja, I. Miksa német-római császár meghalt, és esedékes lett a császárválasztás, csak nagy küzdelmek eredményeképp tudta a rendgyűléssel megszavaztatni annak a pénznek a kifizetését, amivel megvásárolhatta a választófejedelmek szavazatát. A császári címre több másik uralkodónak is fájt a foga: VIII. Henrik angol királynak, II. Lajos magyar királynak, Bölcs Frigyesnek és I. Ferenc francia királynak. Végül Károly nyerte/vette meg a fejedelmek szavazatát, ám a cím nem jött neki jól a későbbiekben. Sok engedményt kellett tennie, ezenkívül rögtön a nyakába zúdultak a császárság problémái: a reformáció és a parasztok felkelése.

V. Károly - a nagyhatalmú császár, aki a mellékhelyiségben született »  DJP-blog

Hatalmas nemesfémmennyiséget halmozott fel az amerikai gyarmatok révén, ám ez az alapból sem erős gazdaságán nem segített, sokkal inkább az államcsőd felé sodorta a birodalmat, mivel a fémmennyiségnek köszönhetően rettentően meggyengült a pénz. Viszont szükség volt a sok fémre, mert ekkoriban Spanyolországnak volt a legnagyobb zsoldoshadserege, ami irtózatosan sok pénzt felemésztett. Ezzel a haderővel és hatalmas birodalmával rettentően nagy befolyást tudott szerezni a világban.

Házassága az Avis-házból származó Izabellával először politikai lépé volt, mivel Károly ezzel hatalmas hozományt szerzett magának, amivel elősegítette a spanyol gazdaságot. Ám hamarosan szerelembe fordult át a kettejük közötti kapcsolat. Példaértékű volt a házasságuk. Sok időt szenteltek egymásnak, és ami a legfőbb: sohasem csalták meg egymást, házasságuk alatt egyikőjüknek sem volt szeretője. Kapcsolatuk során 6 gyermekük született, közülük csak három érte meg a felnőttkort. Izabella a hatodik gyermekük szülésébe halt bele 1539-ben. Károly ettől fogva, egészen a haláláig, csakis fekete ruhákat hordott. Különlegesnek számított, hogy nem házasodott újra, ami nem volt gyakori az akkori uralkodók körében. Az uralkodót olyan mértékben megviselte a felesége halála, hogy két hónapig egy kolostorba vonult gyászolni, hogy senki ne tudja zavarni. Annyira ragaszkodott a szerelméhez, hogy a kor legnagyobb festőjét, a velencei Tiziano Vecelliot-t felkérte felkérte, hogy fessen posztumusz képeket róla és Izabelláról. Ezeket a képeket magával vitte minden utazása alkalmával.

V. Károly dicsőséges uralkodása azzal ért véget, hogy 1556-ban megfáradva lemondott birodalma trónjáról. Az uralkodást öccsére és fiára hagyta. Vita nélkül állíthatjuk, hogy Károly a világ legnagyobb uralkodói közé tartozik, ám az ellene szereveződők és a kor konfliktusai eléggé behatárolták, korlátozták. Hatalma méretével talán csak egyetlen egy ember vetekedhet, az Oszmán Birodalom szultánja, Szulejmán. A Habsburgok olyan nagy birodalmat tudtak kiépíteni a történelem során házassággal és örökléssel, hogy eltrejedt egy mondás miattuk: Házasodni, mint a Habsburgok.

 

 Fájl:Habsburg V. Károly.PNG – Wikikönyvek

IV. Károly, az utolsó magyar király

IV. Károly magyar király – Wikipédia

Károly Habsburg-Lotharingiai Ottó főherceg és Wettin Mária Jozefa gyermekeként született 1887. augusztus 17-én. Gyerekkorától kezdve trónörököshöz méltó neveltetést kapott, bár vannak, akik ennek az ellentétét állítják. Egyészen 14-15 éves koráig magánórákat vett, nagyon szigorú rendszerben, így több nyelvet is, például franciát, magyart és csehet tanult, mindezeken felül természetesen írni olvasni, továbbá lovagolni, vívni, tornázni, énekelni és zongorázni is. Gyerekként hamar megmutatkozott, hogy jóval gyengébb fizikummal rendelkezik, mint kortársai, ennek hatására hosszabb időre megbetegedet, így elrendelték, hogy minél több időt töltsön testmozgással. Ennek meg is lett az eredménye, ezek után már nem voltak tartós megbetegedései, egy rövidebb alkalmat kivéve. Anyjának köszönhetően nagymértékben vallásos volt, kiskorától kezdve nagyon jószívű. Több alkalommal szétosztotta az ajándékait, amiket ünnepségek alkalmából kapott, a palota környékén lakó gyerekeknek, egyszer pedig a palota főkertészénél szeretett volna munkát vállalni, hogy az ezzel megkeresett pénzt szétossza, elajándékozza. A gimnázium négy évét nem magántanárnál, hanem rendes, nyilvános iskolában töltötte. Itt is nagyon hamar megszerettette magát a társaival. Olyan közvetlen viszonyt ápolt velük, hogy nem is a rendes címén szólították, hanem beceneveken, például „Főkároly”.

Károly 1906-ban a trónöröklési sor második helyére került azzal, hogy apja gégerákban meghalt. Előtte csak Ferenc Ferdinánd állt, de neki rangon aluli házassága volt, így a gyerekei nem ülhettek a trónra. Ferenc Ferdinándot 1914-ben Szarajevóban feleségével, Chotek Zsófiával együtt meggyilkolták, így Károly került a sorrend legelejére. Közben kitört az első világháború, a nagy világégés, aminek a kellős közepén, 1916-ban Ferenc József meghalt, ezért Károlynak ilyen rossz helyzetben kellett átvennie az uralmat. Budapesten, a Mátyás templomban koronázták meg feleségével, Zita királynéval együtt. Ausztriában I. Károly néven urakodott.

IV. Károly király koronázása - Alapfilmek

 Trónrakerülése után rögtön a békére törekedett, különbékék megkötését szerette volna. Miután 1917-ben megfordult a hadiszerencse, mivel Oroszország összeomlott, Franciaország hajlandó lett volna békét kötni, ám nyilvánosságra került Clemenceau, francia miniszterelnök levele, amiben a magánbékéről tárgyalt titokba Károllyal, ezért meggondolták magukat, nem mentek bele a békébe. Terjednek olyan nem bizonyított történetek, hogy Clemenceau ekkor elhatározta, hogy szétzúzza a Monarchiát. Sajnálatos módon nem sikerült győzedelmeskednie a háborúban, ezzel a Monarchia bukását eredményezve. 1918. november 1-én Ausztriában, majd 13-án Magyarországon lemondott uralkodói jogairól, ezután Svájcba költözött.

Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodójára, IV. Károly  királyra emlékezünk október 21-én | Felvidék.ma

1921 tavaszán titokban visszatért Magyarországra, Szombathelyre. A püspöki palotában szállt meg. Innen másnap reggel egyenesen Budapestre ment, Horthyhoz, akit felszólított, hogy adja át neki a hatalmat. Hosszas vitatkozás után a kormányzónak sikerült rávennie a királyt, hogy hagyja el az országot. Károly visszatért Szombathelyre, majd Svájcba. Másodszor 1921 őszén próbálkozott a visszatéréssel, ám ekkor már kevésbé békés módszerekkel. Sopronba érkezett repülőgépen feleségével, ahol maga köré gyűjtötte az őket támogató arisztokratákat. A sopronban állomásozó katonaság is a királyi pár mellé állt. Ellenkormányt alakított, majd vasúton Budapestre indult, útközben egy csendőrcsapatot verbuvált. Október 23-án Budaörsnél összeütköztek a királyi és a Horthyt támogató csapatok. Több ember is életét vesztette a csatában, Károly komoly vereséget szenvedett. A királyi párt elfogták és több politikussal együtt Tihanyba, majd Bajára hurcolták. Onnan a Duna mentén hajóval a Fekete-tengerre, majd pedig a Portugáliához tartozó Madeira szigetére vitték. 1922. április 1-én itt hunyt el spanyolnáthában.

IV.Károly sírja | Decor, Mirror, Home decor

Elsőszülött fia Habsburg Otto továbbra is igényt tartott mind az osztrák, mind a magyar trónra, ám egyiket sem sikerült megszereznie. 2004-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Boldog IV. Károly király | Magyar Kurír - katolikus hírportál

Források

Sissi élete

 

A Wittelsbach-házból származó Erzsébet Amália Eugénia (németül: Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach) I. Ferenc József császár és király felesége volt. Elhíresült ragadványneve a családjától származik, ugyanis a Wittelsbach házban egy bevett szokás volt, hogy a családtagoknak adnak egy becenevet, ragadványnevet, amin egymást szólították. Így jött létre a Sissi név is.

Sissi Münchenben született, 1837. december 24-én, a Bajorországban. Már születésekor szerencsét jósoltak neki, ugyanis születésekor volt már egy fog a szájában. Az, hogy ez a megjósolt szerencse megvalósult-e az élete során, azt mindenkinek saját magának kell eldöntenie. A bajor királyi udvartól távol nevelkedett, ami neveltetésében meghatározó volt. Neveltetését nevezhetjük akár hiányosnak is. Ferenc Józsefet véletlenül ismerte csak meg. Az uralkodónak Erzsébet nővérét, Ilonát szánták volna feleségnek, ám Ferenc József Sissit választotta. A lány Bad Ischlben találkozott Ferenc Józseffel, azon az utazáson, amikor elkísérte anyját és nővérét az előbb említett helyre. A kastély kertjében találkoztak össze. Ekkor még az uralkodó nem tudta, hogy Sissi Ilona húga. Végül a császár ellentmondott a szülők akaratának, és az érdekházasság helyett Sissit választotta. Az eljegyzésük a császár 23. születésnapján történt meg. Nem sokkal később, 1854. április 24-én összeházasodtak. A szertartás a bécsi Augustinerkirchében volt. Bécsben ezután 7 napon keresztül tartott még az ünneplés.

„Kétszeres boldogság számomra, hogy leendő hitvesem kiválasztásakor mélyebb érzelmeimre hallgattam, és szívből remélem, hogy menyasszonyom kiváló tulajdonságaiban megtalálom majd életem boldogságát.”

(Ferenc József császár)

Sissi és Ferenc József

Ám az udvari élet nehézségeket jelentett számára. Mivel nem nagyon gondoltak rá, hogy esetleg olyan házasságot köt, amivel a trónra kerül, ezért nem is így nevelték, ugyan Erzsébet 1848 óta levelezett Ferenc József öccsével, Károly Lajossal. Ebből egy későbbi frigy szándéka is kibontakozott, ám ez később nem történt meg. Így amikor bekerült a bécsi udvar köreibe, elkezdték pótolni neveltetése, tanulmányai hiányosságait. A legfontosabb tantárgy, későbbi szerepére tekintve, Ausztria és a birodalom történelme volt. Erre egy magyar gróf, Majláth János, történettudós tanította. A gróf jelentéseket küldött a bécsi kormányzatnak a királyné fejlődéséről, ahol Sissit többször is pecsovicsként említi. Ebből arra lehet következtetni, hogy uralkodása elején a magyaroknak nem volt túl jó véleményük róla. A gróftól halott először magyar szavakat, sőt, verseket is. Később ezeknek az indíttatására sajátította el később a magyar nyelvet. Továbbá próbáltak még csiszolni a német kiejtésén, ugyanis erős bajor akcentussal beszélt. Még francia nyelvre is oktatták, mivel akkori francia tudása nem volt elegendő, ahhoz a szerephez, amit az udvarnál töltött be. Egyvalamit nem tudott és nem is akart elsajátítani, mégpedig a legkonzervatívabb, a spanyol udvarból származó etikettet. Mindezek ellenére az udvarban kirekesztettként kezelték.