Az SMS Szent István csatahajó története
2022. január 15. írta: Kiss_Ádám

Az SMS Szent István csatahajó története

Az SMS Szent István csatahajó volt az első világháborúban az Adriai-tenger legnagyobb, legmodernebb és legnagyobb tűzerővel rendelkező hadihajója. A csatahajót a „legmagyarabb” csatahajónak is nevezik, ugyan a Császári és Királyi Haditengerészethez tartozott.

 A Szent István a Fasana-szorosban

A „legmagyarabb” elnevezést azért kapta, mert ez volt az egyetlen olyan hadihajó a Császári és Királyi haditengerészet flottájában, amit szinte teljes részben Magyarországon készítették, de meg kell említeni, hogy az építésében a Monarchia sok üzeme vett részt. A hajótestet és a kazánokat a Ganz-Danubius Hajógyár fiumei gyárában készítették, a gépek, a turbinák és az elektronikát a budapesti gyárában. A páncélzat Vitkovicéből érkezett, lövegek pedig Pilsenből, a Skoda gyárból. A hajó 1915 november 17-én lett végleg kész, és a fiumei kikötőben állt szolgálatba.

 

Méretek:

  • Hossza: 152 méter
  • Szélesség: 28 méter
  • Vízkiszorítása: 20.000 tonna
  • Meghajtása: 26.400 lóerő (12 darab Babcock & Wilcox kazán, 2 darab AEG-Curtis gőzturbina)
  • Utazó sebesség: 10,2 csomó (19 km/h) 
  • Páncélzat: 280 milliméter (a hajóövnél, a parancsnoki hídnál és a lövegtornyoknál)

150-180 milliméter (a többi helyeken)

  • Fő fegyverzet: 12 darab 305 miliméteres Skoda ágyú (4 darab lövegtorony, 3-3 ágyúval felszerelve)
  • Másodlagos fegyverzet: 12 darab 150 miliméteres ágyú (a hajó oldalába beépítve)
  • Légvédelem: 18 darab 20 miliméteres ágyú (a fedélzeten és az ágyúk tetején)
  • Személyzet: 1056 altiszt és matróz, 38 tiszt

A Szent István volt a valaha épített legnagyobb magyar csatahajó. A hajó az adriai viszonyokhoz képest akkora tűzerőt képviselt, hogy az Olasz Királyi Haditengerészet nem mert nyíltvízi harcba keveredni vele. Ennek ellenére csak 1 bevetése volt, ezen kívül Póla kikötőjében állomásozott, innen csak gyakorlatokra vitték ki. 1918 június 9-ének estéjén indult el bevetésre testvérhajóival és a flotta nagy részével. Feladatuk az lett volna, hogy 11-én az otrantói tengerzárat megsemmisítsék. Június 10-én hajnalban azonban két olasz, torpedóval felszerelt motorcsónak észrevette a köteléket, amiben a Szent István hajózott a gyülekezési pontjuk felé. Sikerült beosonniuk a kisérőhajók közé és megtorpedózták a csatahajót. A hajó két találatot is kapott. Sajnos mindkét találat torpedóvédelmi szempontból kritikus helyen érte a hajótestet. Ezután 3 órán keresztül küzdöttek a beáramló víz ellen, ám nem tudtak mit tenni. A víz egyre több kazánt tett használhatatlanná, így a szivattyúk működése is leállt. A hajó elkezdett megdőlni. Testvérhajója, a Teggetthoff ugyan megkésve, de a megmentésére sietett. A tervük az volt, hogy vontatókötéllel a partra vontatják, ámde ez nem sikerült. A dőlést azzal próbálták kompenzálti, hogy a lövegtornyokat átfordították a másik irányba, valamint a fedélzeten lévő legénységet átvezényelték a hajó túlsó oldalára. Ezután átszakadtak a kazántermek közti válaszfalak, így a hajó még jobban megdőlt, majd teljesen átfordult. A tragédiában 89 ember vesztette életét, ebből 41 magyar volt. Az áldozatok közt a legtöbben a hajó belsejében vesztették életüket, miközben a vízbetörést próbálták megakadályozni. Sajnálatos, hogy a hajó úgy süllyedt el, hogy egyetlen-egy csatában sem harcolhatott, pedig rengeteg pénz, szaktudás és energiát beleraktak, így pedig sosem tudták meg, hogy mire is lett volna képes.

 

A hajó megdőlését, majd felborulását az okozta, hogy túl magasan volt a súlypontja, és a magasságához képest kevés volt a vízkiszorítása, így a hajó ingataggá, borulékonnyá vált. Továbbá a torpedófal távolsága a külső burkolattól kevesebb volt jóval, mint amekkorának lennie kellett volna.

 

A nevét maga Ferenc József választotta ki a névlehetőségek közül.

 

A hajó roncsait 1974 fedezték fel jugoszláv búvárok, 60-70 méteres mélységben. Később, 1979-ben ők készítették el az első vízalatti felvételeket a hajóról. Majd 1990-ben olaszok, 1994-ben pedig osztrákok is lemerültek a roncsokhoz. A magyar Szent István Búvárrégészeti Expedíció (SZIBEX) tagjai, Czakó László vezetésével, 1994 októberében látogathatták meg először e tengeri kegyeleti emlékhelyet. 2003-ban merülést végzett a csatahajóhoz az olasz Fabio Ruberti és csapata, melynek felvételeiből készült film (La Corazzata dell’Impero) több filmfesztiválon is első helyezést ért el. A civil szervezet és az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred búváraiból álló expedíciót, a 90 éves évfordulón rendezett kegyeleti merülés napján egy delegáció élén meglátogatta Szekeres Imre honvédelmi miniszter is, aki a horvát haditengerészet hajóján adta át a lemerülő búvároknak a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum által adományozott fekete gránit emléktáblára erősítendő koszorút. A táblán ez a felirat látható: „A kötelesség előbbre való, mint az élet”. A felirat magyarul, németül és horvátul is olvasható az emléktáblán.  A horvát kulturális minisztérium a roncsot hadisírrá nyilvánította, így a búvárok számára csakis engedéllyel látogatható.

BúvárinfóKuruc.info - Kiállítás a Szent István csatahajó vízrebocsátásáról

Videó az elsüllyedéséről (A Szent István volt az egyetlen hajó az első világháború alatt, aminek az elsüllyedéséről felvétel is készült):

 

A hajóról bélyeg is készült:

Magyar Posta Zrt. - A SZENT ISTVÁN csatahajó emlékére 

Először találtak emberi maradványt a Szent István csatahajó roncsában

Ha érdekel a történelem, akkor nézz szét a blogomon!

Források

A bejegyzés trackback címe:

https://tudakozo.blog.hu/api/trackback/id/tr9616814174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vagablonde 2022.01.16. 07:55:21

Alábecsülték a torpedóveszélyt, illetve ha jól tudom, spórolni is akartak. Olyan tervezési hiba, ami megpecsételte sorsát.

AchtungPanzer 2022.01.16. 09:36:17

Mi előtt még túl sok " urban legend "-et illetve " merjünk kicsik lenne " szöveget firkáltok ide jó lenne ha tényszerű írásokkal is megismerkednétek . Pl :
epa.oszk.hu/00000/00018/00012/05kraml1.htm
htenger.blog.hu/2018/06/16/a_legmagyarabb_701

apro_marosan_petergabor 2022.01.16. 09:59:17

A Szent Isván a magyar ipar szép teljesítmény e volt. A 3 ágyús lövegtornyokat itt alkalmazták először csatahajón.
Sajnos a tervezésénél hibát követtek el.
Bár a KuK főtervezőjét (osztrák) meghívták Németországba és megmutatták a torpedóvédelem legújjabb =szigoruan titkos - kísérleti eredményeit (milyen erős legyen, s milyen messze legyen a második, belső védőpáncélzat a hajó külső burkulatától, mely megakadályozza torpedó találat esetén a hajó elsüllyedését okozó sérülést), a főtervező ezt nem vette figyelelembe. Súlyos hiba volt.
- A támadó torpedóvető motorcsónakok a kor szintjén igen korszerüek voltak, 80km-es sebességre képesek
- A flotta 1 órás késéssel indult a bevetésre talán ez is benne volt a szerencsétlen találkozásban (bár olvastam kémjelentésről is, az induló kikötőben), a hajnali derengésben.
- Véleményem szerint nem volt megfelelően megszervezve a Szent István torpedó védelme, minkét oldalán - megfelelő távolságban - církálóknak, rombolóknak kellett volna halaladni, testükkel fedezve a Szent Istvánt, illetve
a többi csatahajót - ez talán a flottaparancsnok hibája (Horthy?)
- Az ottrantói zár újbóli feltörése előnyös helyzetbe hozhatta volna az Osztrák-Magyar Monarchiát a háború végén

Kiss_Ádám 2022.01.16. 10:05:09

@AchtungPanzer: Köszönöm, hogy megosztottad a linkeket! Ezzel olya információkat osztasz meg, amik sokkal jobban elmerülnek a témában, így akit jobban érdekel a téma, még jobban utána tud járni!

csakeztengedte 2022.01.16. 10:05:49

Tipikus magyar sztori...

Kiss_Ádám 2022.01.16. 10:17:52

@apro_marosan_petergabor: A tervezési hibákon felül szerintem is Horthy hibájából eredt a katasztrófa. De érdekesség, hogy 19 alkalommal próbálták meg áttörni az otrantói tengerzárat. Ebből 3 támadást Horthy vezetett. Mindhárom ilyen alkalommal át is törték azt. Ám a Szent Istvánnál valószínűleg hibázott.

yerico1 2022.01.16. 12:32:49

Volt a hajón egy rakat 7 cm-es ágyú is, ezeket főleg az akkori rombolók ellen tartották hatásos fegyverzetnek, bár légvédelmre is alkalmas lehetett, már ha akkoriban volt komoly légi fenyegetés.

PanelProli 2022.01.16. 13:00:11

Mivel Fiumében és környékén több olasz származású ember élt, mint horvát, szlovén és magyar ember együttvéve, így már az csoda, hogy a hajót rögtön az elindulása után nem várták a kikötő kijáratánál az olasz torpedóindító csónakok.

yerico1 2022.01.16. 14:30:53

@Kiss_Ádám:
apro_marosan_petergabor2022.01.16. 09:59:17
Erre a hozzászólásra reflektáltam volna.

pragmatika 2022.01.16. 15:50:04

Az, hogy az olasz egység a hajók közelébe tudott jutni, mindenképpen hiba volt. Számítani kellett volna rá.

Indriq 2022.01.16. 19:32:02

gazdaságilag már jó régóta nem volt életképes a csatahajó, kb a korszerű torpedó óta...
és az hogy az első útján süllyedt el, vagy az X-en csak részletkérdés.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2022.01.17. 11:00:34

Ezexerint a nagy méretű hajó csak arra "jó", hogy könnyebb legyen megtorpedózni...(?)
Ennyi drága anyag, tudás és technika veszett kárba, és mindez azért, mert két kis rittyó motorcsónakot nem vettek észre idejében.Nevetséges.Kár érte.
süti beállítások módosítása
Tudakozó