(VII.) Kleopátráról elmondható, hogy az egyik leghíresebb királynő, uralkodónő a világon, ám ismertségének ellenére sírja mindmáig felfedezettlen. Ám egy autodidakta jogászból lett régész hatalmas áttörést eredményezett a témában.

(Kleopátra halála)

Dr. Kathleen Martinez közel 20 éve kezdte a kutatását, 2005-ben. Azóta számos felfedezést tett a témában. Martinez a királynő 21 temetkezési lehetősége közül kiválasztotta a saját állítása szerinti valódi helyet, amelyet az egyetlen komoly helynek vélt. A régész szakma elismert embereinek nagy része ekkor még kételkedett a nő teóriájában, ugyanis Martinez a Taposiris Magna nevű templomegyüttes romjai alatt szándékozta fellelni Kleopátrát, ami Kelet-Egyiptomban, Alexandriától 40 kilométerre nyugatra fekszik.  A szakemberekből azért váltott ki ez az elmélet kételkedést, mivel a helyszínen az elmúlt száz évben több feltárás is történt, ám az elveszett királynőre nem bukkantak rá, ezenfelül többen is úgy vélték, hogy a hely sohasem működött templomként. Ennek ellenére Martinez megszerezte az ásatási engedélyt, és rögtön neki is veselkedett a munkának. A régésznő azért is választotta ezt a templomegyüttest a kutatása helyének, mivel állítása szerint Kleopátra őseihez, a Ptolemaida-dinasztiához lehet kötni, ám erre hivatalosan semmi bizonyíték nem volt a feltárás megkezdése előtt.

(Taposiris Magna)

Az ásatási engedély érvényessége már a végéhez közeledett, de a csapat még semmi érdemlegeset nem tudott felmutatni, ám az utolsó ásatási napon megindult a nagy utazás a királynő felé. Martinez mindent feltett egy lapra. Arra utasította a munkásokat, hogy kezdjenek el szétnézni a templomegyüttes területén, hátha rálelnek valamire, amivel kezdeni tudnak valamit. Ekkor bukkantak rá az északi kapu melletti furcsa bemélyedésre a talajban. Még aznap kiderült, hogy egy aknát találtak, ami mélyen a földbe volt vájva. Öt méter mély volt, benne két rejtett kamra elhelyezve. Ezen felfedezés eredményességének hála meghosszabbították az engedélyt, így az ásatás zavartalanul folyhatott tovább.

 (Kathleen Martinez)

Ekkor Marrtinez figyelme a még az előző évben feltárt Ozirisz-templomra fordult. Sajnos az építmény építőjének kilétét homály fedi. Az épület romjai között a régészcsoport kis törékeny táblácskákat talált, amilyen táblácskákat az egyiptomiak az épületek alapjai alá ástak el. Ezekből kiderült, hogy mikor is épült az épület. IV. Ptolemaiosz korában keletkezett, aki Kleopátra szépapja volt. Ezzel már bizonyítható volt, hogy a királynő családjának közvetlen kapcsolata van a hellyel. Ezen kapcsolatot továbbá az is megerősíti, hogy a templomegyüttes bejárata mentén egyenletesen kőtömbök voltak elhelyezve, amiken a legnagyobb valószínűséggel a ptolemaida uralkodók szobrai állhattak.

(A szobrok talapzatai)

Érdemes tudni, hogy Kleopátra gyakran volt Ízisz istennőként ábrázolva. Ezzel az volt a célja, hogy tekintélyt szerezzen magának, továbbá, hogy elfogadtassa magát a népével. Ám ez az információ akkor bírt Martineznek nagy jelentőséggel, amikor felfedezett a területen egy Ízisz-templomot. Ezenkívül a szentély belsejében a királynő arcképével ellátott pénzérméket is találtak, ami bizonyíték arra, hogy Kleopátra uralkodásának idején is használatban volt a templom. Érdekesség, hogy az uralkodónő arcképe az elődeivel ellentétben a kis értékkel bíró pénzérmékre is rá volt verve. Ennek is a saját maga elfogadtatása volt a célja, hiszen a szegényebb rétegek is nap mint nap találkozhattak Kleopátra arcképével.(Az Ízisz-templom alapjai)

Ha mindez nem lenne elég, hamarosan újabb előretörés történt a feltárásban. A templomegyüttes külsején újabb furcsa bemélyedét találtak a csapat tagjai. Hamar továbbjutottak a feltárásával, és kiderült, hogy egy 25 méter mély, a földbe menő járatra találtak. Itt több márványdarabot is leltek, amik a fent említett Ízisz-templomból származtak. Ezenfelül emberi maradványok is voltak a járatban.

Ám az ekkora már sikernek örvendő kutatás eddigi legnagyobb feltárása csak most következett. Sajnos ez sem a királynő földi maradványa volt, ami egyértelműen az ásatás csúcspontja lenne, hanem a templomegyüttestől 500 méterre keletre fekvő hatalmas méretű katakombarendszer. Ebben az esetben a hatalmas jelzőt szó szerint kell érteni, ugyanis több száz négyzetméternyi területről beszélünk. Itt eddig több mint 800 emberi csontvázat és múmiát találtak. Ezekből a maradványokból voltak olyanok is, amik arannyal voltak borítva, ami arra utal, hogy tehetős, felsőbb osztálybeli emberek is temetkeztek ide, rituális kereteken belül.

(A katakomba egy része)

A nyugati kapu közelében hirtelen felbukkant egy női csontváz, ami több szempontból is megfelelt volna Kleopátrának, ám a vizsgálatok hamarosan kimutatták, hogy a kora túlságosan eltér a királynőétől. Ám ezen a „sikertelenségen” nem szabad búsulni, mivel ismételten olyan helyzet állt elő, hogy valószínűleg közel vagyunk Kleopátrához. A templomegyüttes északnyugati sarkában egy újabb lelőhelyet találtak. Egy nagy, az alapkőzetbe vájt teremre leltek, aminek aljában egy akna 35 méteren keresztül megy a mélybe. Több szaktekintély is állítja, hogy az ilyen konstrukciók aljában eddig minden esetben sírt találtak, ám ebben az esetben semmi nem volt a járat alján. Martinez azt gondolta, hogy biztosan törmelék áll az útjukban, ezért inkábba felszínről próbálkozott feltérképezni a helyzetet. Talajradar segítségével 2 lehetséges sírra is bukkant az akna mellett. Ezek méretekben pontosan megfelelnének egy uralkodónak szánt sírnak.

Sajnos a kutatást itt abba kellett, hagyni, de a folytatás szerencsére tervben van, még a 2023-as év alatt be szeretnék fejezni. Természetesen amint előrehaladás lesz az ásatásban, akkor rögtön közlésre kerül ezen a blogon is. Ha nem szeretnél lemaradni róla, mindenképpen kövesd be a blogot, így biztosan értesülni fogsz. Ha érdekel a dolog, akkor itt megtekintheted Dr. Kathleen Martinez Instagram fiókját is.