A Wittelsbach-házból származó Erzsébet Amália Eugénia (németül: Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach) I. Ferenc József császár és király felesége volt. Elhíresült ragadványneve a családjától származik, ugyanis a Wittelsbach házban egy bevett szokás volt, hogy a családtagoknak adnak egy becenevet, ragadványnevet, amin egymást szólították. Így jött létre a Sissi név is.
Sissi Münchenben született, 1837. december 24-én, a Bajorországban. Már születésekor szerencsét jósoltak neki, ugyanis születésekor volt már egy fog a szájában. Az, hogy ez a megjósolt szerencse megvalósult-e az élete során, azt mindenkinek saját magának kell eldöntenie. A bajor királyi udvartól távol nevelkedett, ami neveltetésében meghatározó volt. Neveltetését nevezhetjük akár hiányosnak is. Ferenc Józsefet véletlenül ismerte csak meg. Az uralkodónak Erzsébet nővérét, Ilonát szánták volna feleségnek, ám Ferenc József Sissit választotta. A lány Bad Ischlben találkozott Ferenc Józseffel, azon az utazáson, amikor elkísérte anyját és nővérét az előbb említett helyre. A kastély kertjében találkoztak össze. Ekkor még az uralkodó nem tudta, hogy Sissi Ilona húga. Végül a császár ellentmondott a szülők akaratának, és az érdekházasság helyett Sissit választotta. Az eljegyzésük a császár 23. születésnapján történt meg. Nem sokkal később, 1854. április 24-én összeházasodtak. A szertartás a bécsi Augustinerkirchében volt. Bécsben ezután 7 napon keresztül tartott még az ünneplés.
„Kétszeres boldogság számomra, hogy leendő hitvesem kiválasztásakor mélyebb érzelmeimre hallgattam, és szívből remélem, hogy menyasszonyom kiváló tulajdonságaiban megtalálom majd életem boldogságát.”
(Ferenc József császár)
Sissi és Ferenc József
Ám az udvari élet nehézségeket jelentett számára. Mivel nem nagyon gondoltak rá, hogy esetleg olyan házasságot köt, amivel a trónra kerül, ezért nem is így nevelték, ugyan Erzsébet 1848 óta levelezett Ferenc József öccsével, Károly Lajossal. Ebből egy későbbi frigy szándéka is kibontakozott, ám ez később nem történt meg. Így amikor bekerült a bécsi udvar köreibe, elkezdték pótolni neveltetése, tanulmányai hiányosságait. A legfontosabb tantárgy, későbbi szerepére tekintve, Ausztria és a birodalom történelme volt. Erre egy magyar gróf, Majláth János, történettudós tanította. A gróf jelentéseket küldött a bécsi kormányzatnak a királyné fejlődéséről, ahol Sissit többször is pecsovicsként említi. Ebből arra lehet következtetni, hogy uralkodása elején a magyaroknak nem volt túl jó véleményük róla. A gróftól halott először magyar szavakat, sőt, verseket is. Később ezeknek az indíttatására sajátította el később a magyar nyelvet. Továbbá próbáltak még csiszolni a német kiejtésén, ugyanis erős bajor akcentussal beszélt. Még francia nyelvre is oktatták, mivel akkori francia tudása nem volt elegendő, ahhoz a szerephez, amit az udvarnál töltött be. Egyvalamit nem tudott és nem is akart elsajátítani, mégpedig a legkonzervatívabb, a spanyol udvarból származó etikettet. Mindezek ellenére az udvarban kirekesztettként kezelték.
Anyósával, Zsófia főhercegnével egész életében rossz volt a viszonyuk. A főhercegné, nem kedvelte az ifjú királynét. Első gyereküket Ferenc Józseffel egy évvel a házasságuk után, 16 évesen szülte. Ekkor a főhercegnő túl fiatalnak gondolta a királynét a gyereknevelésre, ezért konkrétan elvette Sissitől első gyermekét, Zsófiát, nevelését ő maga oldotta meg. Anyósa a később született gyerekeit is elvette tőle, így Gizellát és Rudolfot is ő neveltette. A gyerekek szobáit a Hofburg mási szárnyába, a szülők lakosztályától távol, a saját lakosztálya mellett jelölte ki. Sissi csak Mária Valéria főhercegnőt tudta maga mellett tartani, őt kizárólag a királyné nevelte.
Mária Valéria főhercegnő
Nagy nehezen 1857 tavaszára kiharcolta magának, hogy a magyarországi szemleútra magával vihesse a gyermekeit. A gyermekek már Bécsben is gyengélkedtek, de az orvosok levegőváltozást javasoltak. Ám a diagnózis téves volt, így a gyermekek állapota nem javult, sőt, Zsófia Budai tartózkodásakor kétévesen elhunyt. A szülők ekkor Debrecenben tartózkodtak, csak gyermekük haldoklására értek oda a magyar fővárosba. Sissi ekkor teljesen összeomlott. Ekkor még Gizella volt a legkisebb gyermekük, őt anyja felépüléséig ismételten Zsófia főhercegné nevelte.
Zsófia hercegnő, kétévesen elhunyt
- augusztus 21-én megszületett Rudolf koronaherceg. Ám ekkor házassága válságba került. Részben depressziója miatt, amit lánya elvesztése okozott, még mindig eluralkodott rajta, továbbá anyósa mindenre kiterjedő befolyása miatt, illetve Erzsébethez kötődő féltékenysége miatt. A házasságon nem segített az sem, hogy a császár és a királyné teljesen más életfelfogás szerint élt. Sissin elhatalmasodtak a pszichoszomatikusnak vélt betegségek. Mindezek a kisebbrendűségi érzése miatt, a családi tragédiák miatt, a kirekesztettség miatt és a teljesíthetetlen elvárások miatt voltak. A betegségek és a depresszió enyhítésére orvosa levegőváltozást javasolt neki, így 1860 novemberében hosszabb időre elutazott Madeirára, majd később Korfura. Ezeken az utakon ott volt vele Hunyady Imre és húga Karolina, becenevén Lili is. Itt kezdett el magyarul tanulni, főként az unalom űzése miatt. Később hosszasan tartózkodott Velencében is, ahova saját kérésére gyermekei is elutaztak.
Habsburg családi fotó
1862-ben tért vissza Bécsbe, ám ekkor már változásokat követelt. A hosszas utazás jó hatással volt rá, továbbá már felnőtt lett, így több ponton keresztül is vitte akaratát, annak ellenére, hogy anyósa ezeket ellenezte. Visszatérésének feltételként megszabta, hogy nem hajlandó tovább eltűrni azt, hogy kirekesztettként kezelik és alsóbbrendűnek tekintik. Visszatérése után is folytatta magyar nyelvű tanulmányait, továbbá 1864-ben társalgónőként és bizalmasként maga mellé vette Ferenczy Idát, bár ezt az udvarban nagyon sokan ellenezték. Az bécsi udvarral szemben magyarpárti politikát folytatott. Az osztrák-magyar kiegyezésben is szerepe volt.
Sissi és Ferenc József
Rudolf főherceg váratlan öngyilkossága után a lehető legkevesebbszer jelent meg a nyilvánosság előtt. Ettől kezdve csak fekete ruhát hordott, két jeles alkalomtól eltekintve. A gyász nagyon magával ragadta, ismételten elkezdtek súlyosbodni a szomatikus- és pszichoszomatikus betegségei. Depressziója oldására folytatta görög tanulmányait, és ismételten elkezdett vallásfilozófiai kérdésekkel foglalkozni. Kúrái miatt egyre kevesebbet tartózkodott Bécsben. Utolsó éveiben, amikor Bécsben tartózkodott, a lainzi Hermész-villában szállt meg. Ezt a vadászkastélyt az uralkodó építtette neki 1981-ben.
- szeptember 9-én Genfbe utazott, bár az udvar ezt ellenezte, mert nem gondolták biztonságosnak az ottani előkészületeket. Csak kis számú kísérete maradt mellette, a többiek már visszautaztak Bécsbe. Sztáray Irmával a Beau Rivage Szállóból igyekeztek elérni a hajót, ami hazavitte volna őket, amikor Luigi Lucheni olasz anarchista meglökte és szíven szúrta egy hegyesre élezett reszelővel. A seb nem volt nagy, mivel a reszelő elég vékony volt, így nem is nagyon érzett belőle sokat a királyné. Először nem is vették észre, hogy megsebesült, ez csak a hajón derült ki. A genfi tartózkodásuk nem volt nyilvános, így nem tudták az emberek, hogy a királyné a hajón tartózkodik. Ez csak akkor derült ki, amikor Sissi mellfájdalomra panaszkodott, rosszul lett, majd elájult. Kísérőnője rögtön riasztotta a kapitányt, aki amint megtudta, hogy Erzsébet királyné, Ferenc József feleségéről van szó, rögtön visszafordította a hajót. A partra érve hordágyon visszaszállították a korábbi szállodai lakosztályába, ahol rögtön orvosi segítséget kapott, ám életét már nem tudták megmenteni. Későbbi orvosi vélekedések szerint, ha előbb és szakszerűbb orvosi segítséget kap, még meg tudták volna menteni, az akkori orvostudományi viszonyok mellett is. Halálának lassúságának az oka az volt, hogy a sebből a vér lassan, de ellepte a bal szívkamrát, ahol megalvadt és megrögösödött, emiatt a királyné elhunyt. Mivel már a hajón eszméletét vesztette, itt hangzott el az utolsó mondata, mégpedig magyarul: „Mi történik velem?” Halála után Magyarországon sok közteret, utcát, intézményt és az Erzsébet híd is róla kapta a nevét.
Sissi meggyilkolásáról készült rajz
A szépsége egyedülálló volt. Egyetlen egy hibája volt, mégpedig az, hogy a fogai hiányosak voltak, helyenként rohadtak. Ez a túlzott édességfogyasztásának volt köszönhető, továbbá az arzénes kezelésnek, amit azért kapott, mert szifiliszt diagnosztizáltak nála, ezt pedig a korban arzénnal kezelték. A diagnózis hibás volt, Erzsébet királyné nem szifiliszes, hanem gonorrhoeával volt megfertőzve, amit férjétől, Ferenc Józseftől kaphatott el, aki szeretői révén kaphatta el a betegséget. Fogai hiányát azzal próbálta elrejteni a nyilvánosság elől, hogy megpróbált minél csukottabb ajkakkal beszélni, vagy a legyezőjét tartotta a szája elé. Ám ezek miatt csak csöndesen tudott beszélni, ez is közrejátszhatott a korábbi kirekesztettségében és abban, hogy kisebbrendűnek nézték. Szépségének egyik legjellegzetesebb ismertetőjegye a nagyon hosszú haja volt. Naponta több óráig tartott, mire kifésülték neki, az pedig, hogy megmossák egy egész napot vett igénybe.
Erzsébet királyné a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja. Sissinek még mindig sok rajongója van, kialakult egy úgynevezett Sissi-kultusz, azonban a politikára kifejtett hatását nem szabad túlbecsülni. A 20. századba valóságos ikonná vált, a köztudatban szabadságvágyó, tragikus alakként vonult be. Életéről filmek is készültek.
A róla készült egyik film borítója
