Történelmi Tudakozó


2022.jún.28.
Írta: Kiss_Ádám Szólj hozzá!

Hermann Göring élete

The historic Nuremberg Trial and suicide note of Hitler's second in  Command-What you might not know after 70 years-Anthony Atata - Courtroom  Mail

Hermann Wilhelm Göring a 20. századi európai történelem egyik meghatározó alakja volt. Sok-sok hivatallal rendelkezett, és rengeteg kitüntetést tudhatott magáénak. Ezenfelül Németország egyik legeredményesebb pilótája volt az első világháború alatt, sőt, európai nézetben is kiemelkedőnek számított.

1893. január 12-én született Rosenheimban. Mivel szülei kisgyermek korában tartósan külföldön tartózkodtak, emiatt gondozásba adták a Graf családba, még hároméves korában. Anyja Franziska Tiefbrunn volt, apja pedig Heinrich Ernst Göring, aki még az első világháború előtt a gyarmati Délnyugat-Afrika birodalmi biztosa volt, tehát neves felmenőket tudhatott maga mögött. Családja nagypolgári család volt, akik többnyire nemesi hagyományokkal bírtak. 1901-ben az egész Göring család elköltözött Hermann von Epenstein földbirtokára. Von Epenstein egy zsidó származású orvos volt, akivel Hermann apja még Afrikában kötött szoros barátságot, ezenfelül a fiú keresztapja is ő volt. A férfi és Hermann anyja nyitott szerelmi kapcsolatban álltak, így későbbi látogatásaik során az édesanya és gyermekei a férfinál szálltak meg, míg a családapa másutt lakott. 1905-ben, 12 évesen apja Karlsruhéba küldi kadétiskolába. ezután 1909-ben a lichterfelde-i Porosz Kadét Főiskolára járt.

Az első világháború elején Elzászban szolgált. Ekkor megszerezte magának a Vaskereszt 2. fokozatát. A harctérről korházba került reuma miatt. A mórházban egyik barátja ajánlotta neki, hogy csatlakozzon a légierőhöz. Ez olyannyira megtetszett neki, hogy engedély nélkül, előbb elhagyta a kórházat, majd egy áthelyezés után megkezdhette a kiképzését. 1915 júliusáig a 25-ös repülőcsapat megfigyelőjeként szolgált, eközben márciusban kiérdemelte a Vaskereszt első osztályát.  Július után hivatalos pilótakiképzést kapott. 1915 novemberében végrehajtotta első légigyőzelmét. Ekkortájt bombázókötelékeket kísért, ezután vadászrepülő lett belőle. 1916. március 14-én lelőtte első ellenséges bombázóját, ám még szeptemberben repülőgépszerencsétlenséget szenvedett, mivel leszállás közben összetört a gépe. Ezután majdnem fél éven keresztül katonai kórházakban látták el. 1917-től ismét felívelt a pilótakarrierje. Ekkor megbízták a 27-es repülőosztag vezetésével. Ez év júniusában lelőtte a 20. ellenséges gépét, ezért minden szokást áthágva megkapta a Pour le Mérite rendet, amihez eddig megkövetelt volt 20 ellenséges repülőgép lelövése. Még augusztusban előléphetett a ranglistán, főhadnagy lett belőle, mire ő lett a Jagdgeschwader 1 repülőezred, másnéven Richthofen Repülő Cirkuszának a parancsnoka. Az elődje egy repülőgépszerencsétlenségben halálos balesetet szenvedett. Ebben a pozíciójában elérte a 22. légigyőzelmét, ami számára egyben az utolsó is volt.

Hermann Göring – Wikipédia

A háború után Svédországba költözött, ahonnan kérte a hadseregből való elbocsátását, hiszen a versailles-i békeszerződés értelmében Németország nem rendelkezhetett légierővel. Ezzel egyidejűleg kérvényezte utólagosan az alezredesi rangba való léptetését. Kérvényének helyt adtak. Ezután a svéd Svensk Lufttrfik AB légitársaságnak dolgozott.

Svédországban ismerte meg első feleségét, Nils von Kantzow-t, aki az 1908-as londoni olimpiai győztes svéd tornászcsapat tagjának a férje volt. Férjét otthagyva Göringhez költözött, akivel Hochkreuthban laktak. Később a férje beleegyezett a válásba, így 1923. január 25-én összeházasodhatott Hermannal.

hermann göring #1182626 - uludağ sözlük galeri

Feleségével Münchenbe költözött, ahol történelmet, államtudományokat és közgazdaságtant hallgatott az egyetemen. Valószínűleg ekkor már elkezdte látogatni az NSDAP rendezvényeit. 1922 októberében találkozót kért Hitlertől. Decemberben Hitler kinevezte az SA parancsnokává, ennél fogva az 1923-as sörpuccsnak az egyik vezetője volt. A harcok közben Hermannt combon lőtték. Társai a Residenzstraße 25. udvarába vitték. A ház zsidó tulajdonban állt, így a kristályéjszaka után Göring kiszabadította a családot a koncentrációs táborból azért, mert a puccs alatt segítséget nyújtottak neki, és befogadták a házukba. Sikerült Ausztriába menekülnie, ahol kórházi ellátásban részesítették. Itt morfiummal enyhítették a fájdalmát. Innen ered a hosszan tartó morfiumfüggősége is. 1924-ben kiutasították az országból, így Itáliába ment, ahol Hitler meghatalmazottja volt. Felesége visszament Németországba. Később ismét Stockholmba költöztek. Innen 1926-ban tértek vissza hazájukba, mikoris Paul von Hindenburg birodalmi elnök általános amnesztiát hirdetett. Részt vett az NSDAP pártnapján, ahol kiderült, hogy a nevét törölték a tagok listájáról. Ekkor ismét visszatért Svédországba, ahonnan csak 1927 végén tért vissza. Ekkor újból belépett a pártba és az SA-ba. Berlin-Schönebergben laktak feleségével, itt lett a weimari köztársaság parlamenti képviselője. Még 1928-ban Hitler kinevezte SA-Obergruppenführerré, ami nagyjából a tábornoki rangnak felel meg a katonaságnál. Miután az NSDAP 1930-ban jelentős számú szavazatot kapott a választáson, Hitler kinevezte Göringet a fővárosi politika megbízottjának, mivel maga Hitler Münchenben maradt továbbra is. 1931-ben felesége tüdőbajban elhunyt, emlékére Hermann a schorfheide-i vadászkastélyát elnevezte Carinhallnak. 1935-ben újraházasodott, ekkor Emmy Sonnemann nevű színésznőt vette el, akitől később Edda Göring nevű lánya született.

A Harmadik Birodalom first ladyjének tartották Emmy Göringet: a színésznő  második felesége volt Göringnek - Kapcsolat | Femina

Nagy szerepet játszott a weimari köztársaság szétverésében, és a nemzetiszocialista hatalom megszilárdításában. Göringet a porosz Landtag 1933-ban megválasztotta miniszterelnöknek. A hatalom építését segítette azzal, hogy felállíttatta az első koncentrációs táborokat, amik ekkor inkább egy börtönre hasonlítottak. Ide ekkor még a politikai ellenzéket zárták, hogy ne tudják akadályozni a hatalomátvételt. A Gestapo alapötlete is tőle származott.

Saját pozíciója egyre erősödött, mivel törvénybe iktatták, hogy Hitler halála esetén Göring lesz az utódja. 1933-ban légiközlekedési miniszter lett. Ezzel megkapta a feladatot, hogy visszaállítsa Németország légierejét. Ehhez kellett neki egy bizonyos katonai tekintély is, úgyhogy gyalogsági tábornokká lépett elő, mivel alezredesként lépett ki korábban a hadseregből. Ezt a címert Göring átnevezte repülő tábornoki címre. Hitler születésnapja alkalmából 1936-ban ismét előreléphetett a ranglétrán, vezérezredessé léptették elő. 1934-ben kinevezték birodalmi főerdésszé és fővadásszá, továbbá a természetvédelem főmegbízottja lett. Ekkor alkotta meg a Birodalmi Vadászati Törvényt, ami még ma is érvényben van, de Szövetségi Vadászati Törvény néven. 1938-ban tábornaggyá léptetik elő, majd Werner von Blomberg lemondását követően Göring maradt a Wehrmacht utolsó marsallja, ezzel ő lett a Wehrmacht legmagasabb tisztje.

Hermann Göring – Wikipédia

Hermann Goring, 2eme guerre mondiale

A zsidóság nyomorgatásában hatalmas szerepet játszott. A Kristályéjszaka után ilyen kijelentést tett: „Ha a Német Birodalom belátható időn belül külpolitikai konfliktusokba bonyolódik, akkor magától értetődő, mi itt Németországban legelsősorban arra fogunk gondolni, hogy a zsidókkal keményen leszámoljunk.”

Göring hozta létre a zsidó kivándorlást támogató birodalmi központot, azzal a céllal, hogy minél több zsidót tudjanak kitelepíteni az országból. Ő követelte, hogy a zsidóknak kötelező egyenruhájuk legyen, hogy a nyilvánosság rögtön felismerje őket. Egyenruha helyett végül a sárga Dávid-csillag lett az előírt viselet. Később nagy szerepe volt a holokauszt előkészítésében is.

Kristályéjszaka - lohere - indafoto.huA kristályéjszakai kilengéseket pedig így kommentálta: „Jobbnak láttam volna, ha 200 zsidót agyonütöttetek volna és nem semmisítettetek volna meg ilyen értékeket.” Utalt ezzel a lerombolt épületekre és betört kirakatokra.

 

Berlin ostroma alatt Dél-Németországban tartózkodott. Az utolsó napokban küldött egy táviratot Hitlernek, amiben kijelentette, hogy átveszi a Birodalom vezetését, mivel Hitler bármikor cselekvésképtelenné válhatott az ostrom miatt. Erre A Führer kitaszította a pártból, árulónak bélyegezte, megfosztotta minden hivatalától, és elrendelte a letartóztatását.

A második világháború befejeztével megadta magát a 7. amerikai hadseregnek. Göringet a nürnbergi per mind a négy vádpontjában (világbéke elleni összeesküvés, támadó háború megtervezése, kirobbantása, és keresztülvitele, a hadijog megsértése, az emberi jogok megsértése) bűnösnek találták, ezért kötél általi halálra ítélték, bár ő kérvényezte, hogy hadd álljon kivégzőosztag elé, hogy katonához méltóan lőjék le. Még a kivégzése előtt öngyilkos lett a cellájában, ciánnal mérgezte meg magát. Saját bevallása szerint mindig nála volt egy kapszula. A testét elhamvasztották, és az Isar egyik holtágába szórák.

Hermann Göring utolsó levele Winston Churchillhez

Az összes betöltött hivatalának listája:

  • a Führer politikai megbízottja a birodalmi fővárosban (1932–33)
  • tiszteletbeli SA-Obergruppenführer (1936–45)
  • porosz belügyminiszter (1933–34)
  • a porosz rendőrség főparancsnoka (1933–36)
  • a Gestapo főparancsnoka Poroszországban (1933-34)
  • porosz miniszterelnök (1933–45)
  • Poroszország helyettes helytartója (1933–45)
  • a porosz államtanács elnöke (1933–45)
  • a Reichstag elnöke (1932–45)
  • tárca nélküli birodalmi miniszter (1933)
  • birodalmi főerdész (1934–45)
  • birodalmi fővadász (1934–45)
  • a titkos kabinet-tanács tagja (1938–45)
  • a védelmi miniszteri tanács elnöke (1939–45)
  • a Führer kijelölt utóda (1933–45)
  • a birodalmi kutatási tanács elnöke (1943–45)
  • a légiközlekedés birodalmi biztosa (1933)
  • légiközlekedési miniszter (1933–45)
  • a birodalmi légvédelmi szövetség elnöke (1933)
  • a légierő főparancsnoka (1935–45)
  • gyalogsági tábornok (1933–35)
  • tábornagy (1936–37)
  • marsall (1938–39)
  • a Nagynémet Birodalom birodalmi marsallja (1940–45)
  • a nyersanyagok és a deviza birodalmi biztosa (1936)
  • a négyéves terv megbízottja (1936–40)
  • a központi tervhivatal elnöke (1943–45)
  • a Hermann Göring Birodalmi Művek főigazgatója (1937–45)

Források

V. Károly, akinek a birodalmában sohasem nyugszik le a nap

Tudj meg többet a világról - Bemutatjuk az újkor legnagyobb urát! - Blikk

Károly Habsburg, avagy Szép Fülöp kasztíliai király és II. (Őrült) Johanna fiaként született 1500. február 24-én. A címben is szereplő mondás amiatt jött létre, hogy Károly olyan hatalmas birodalmat épített ki, hogy az időeltolódás miatt „mindig” sütött valahol a nap.

Már 6 évesen, azaz 1506-ban Burgundia hercege és a Tizenhét Tartomány kormányzója lett. Tíz évvel később, 1516-ban Spanyolország, Nápoly, Szicília és Jeruzsálem királya lett. Ezután 1519-ben Ausztria uralkodó főhercege, majd német királlyá lépett elő. 1530-tól pedig Itália is az ő uralma alá került, majd ugyanebben az évben Német-Római császárnak is megválasztották. Már ez is hatalmas birodalomnak mondható, de ezek csak az európai országok, amikben uralkodott, ugyanis Spanyolország amerikai gyarmatbirodalma hatalmas mértékben növekedett, és óriási méretet ért el az uralkodása alatt.

Múltba néző: V. Károly, akinek birodalma felett sosem nyugodott le a nap

Nagyapja, II. (Katolikus) Ferdinánd halálával Károlyra szállt a kasztíliai és az aragóniai trón is, ám a spanyol főrendek nem fogadták az ifjú királyt túlságosan nagy lelkesedéssel, Aragóniában csakis az anyja, Őrült Johanna társuralkodójaként tekintettek rá. Johanna, ragadványnevéből kiderülve, nem volt mentálisan teljesen ép, így nem volt képes az uralkodásra, ezért kellett mellé társuralkodó. Anyját a külvilágtól elzárva tartották teljesen a haláláig, 1555-ig. Ekkor Károly lett az egyedüli uralkodó. Már 1517-ben, az uralkodásának kezdetén összetűzésbe került a főrendekkel, akik továbbra is idegenként tekintették. A nemesek azt kérték, hogy csökkentse az adókat, és távolítsa el a flamand tanácsadóit a helyükről. Ezt persze Károlynak esze ágában sem volt megtennie, ezért nem javult a kapcsolata az urakkal. Mindez oda vezetett, hogy miután 1519-ben a másik nagyapja, I. Miksa német-római császár meghalt, és esedékes lett a császárválasztás, csak nagy küzdelmek eredményeképp tudta a rendgyűléssel megszavaztatni annak a pénznek a kifizetését, amivel megvásárolhatta a választófejedelmek szavazatát. A császári címre több másik uralkodónak is fájt a foga: VIII. Henrik angol királynak, II. Lajos magyar királynak, Bölcs Frigyesnek és I. Ferenc francia királynak. Végül Károly nyerte/vette meg a fejedelmek szavazatát, ám a cím nem jött neki jól a későbbiekben. Sok engedményt kellett tennie, ezenkívül rögtön a nyakába zúdultak a császárság problémái: a reformáció és a parasztok felkelése.

V. Károly - a nagyhatalmú császár, aki a mellékhelyiségben született »  DJP-blog

Hatalmas nemesfémmennyiséget halmozott fel az amerikai gyarmatok révén, ám ez az alapból sem erős gazdaságán nem segített, sokkal inkább az államcsőd felé sodorta a birodalmat, mivel a fémmennyiségnek köszönhetően rettentően meggyengült a pénz. Viszont szükség volt a sok fémre, mert ekkoriban Spanyolországnak volt a legnagyobb zsoldoshadserege, ami irtózatosan sok pénzt felemésztett. Ezzel a haderővel és hatalmas birodalmával rettentően nagy befolyást tudott szerezni a világban.

Házassága az Avis-házból származó Izabellával először politikai lépé volt, mivel Károly ezzel hatalmas hozományt szerzett magának, amivel elősegítette a spanyol gazdaságot. Ám hamarosan szerelembe fordult át a kettejük közötti kapcsolat. Példaértékű volt a házasságuk. Sok időt szenteltek egymásnak, és ami a legfőbb: sohasem csalták meg egymást, házasságuk alatt egyikőjüknek sem volt szeretője. Kapcsolatuk során 6 gyermekük született, közülük csak három érte meg a felnőttkort. Izabella a hatodik gyermekük szülésébe halt bele 1539-ben. Károly ettől fogva, egészen a haláláig, csakis fekete ruhákat hordott. Különlegesnek számított, hogy nem házasodott újra, ami nem volt gyakori az akkori uralkodók körében. Az uralkodót olyan mértékben megviselte a felesége halála, hogy két hónapig egy kolostorba vonult gyászolni, hogy senki ne tudja zavarni. Annyira ragaszkodott a szerelméhez, hogy a kor legnagyobb festőjét, a velencei Tiziano Vecelliot-t felkérte felkérte, hogy fessen posztumusz képeket róla és Izabelláról. Ezeket a képeket magával vitte minden utazása alkalmával.

V. Károly dicsőséges uralkodása azzal ért véget, hogy 1556-ban megfáradva lemondott birodalma trónjáról. Az uralkodást öccsére és fiára hagyta. Vita nélkül állíthatjuk, hogy Károly a világ legnagyobb uralkodói közé tartozik, ám az ellene szereveződők és a kor konfliktusai eléggé behatárolták, korlátozták. Hatalma méretével talán csak egyetlen egy ember vetekedhet, az Oszmán Birodalom szultánja, Szulejmán. A Habsburgok olyan nagy birodalmat tudtak kiépíteni a történelem során házassággal és örökléssel, hogy eltrejedt egy mondás miattuk: Házasodni, mint a Habsburgok.

 

 Fájl:Habsburg V. Károly.PNG – Wikikönyvek

IV. Károly, az utolsó magyar király

IV. Károly magyar király – Wikipédia

Károly Habsburg-Lotharingiai Ottó főherceg és Wettin Mária Jozefa gyermekeként született 1887. augusztus 17-én. Gyerekkorától kezdve trónörököshöz méltó neveltetést kapott, bár vannak, akik ennek az ellentétét állítják. Egyészen 14-15 éves koráig magánórákat vett, nagyon szigorú rendszerben, így több nyelvet is, például franciát, magyart és csehet tanult, mindezeken felül természetesen írni olvasni, továbbá lovagolni, vívni, tornázni, énekelni és zongorázni is. Gyerekként hamar megmutatkozott, hogy jóval gyengébb fizikummal rendelkezik, mint kortársai, ennek hatására hosszabb időre megbetegedet, így elrendelték, hogy minél több időt töltsön testmozgással. Ennek meg is lett az eredménye, ezek után már nem voltak tartós megbetegedései, egy rövidebb alkalmat kivéve. Anyjának köszönhetően nagymértékben vallásos volt, kiskorától kezdve nagyon jószívű. Több alkalommal szétosztotta az ajándékait, amiket ünnepségek alkalmából kapott, a palota környékén lakó gyerekeknek, egyszer pedig a palota főkertészénél szeretett volna munkát vállalni, hogy az ezzel megkeresett pénzt szétossza, elajándékozza. A gimnázium négy évét nem magántanárnál, hanem rendes, nyilvános iskolában töltötte. Itt is nagyon hamar megszerettette magát a társaival. Olyan közvetlen viszonyt ápolt velük, hogy nem is a rendes címén szólították, hanem beceneveken, például „Főkároly”.

Károly 1906-ban a trónöröklési sor második helyére került azzal, hogy apja gégerákban meghalt. Előtte csak Ferenc Ferdinánd állt, de neki rangon aluli házassága volt, így a gyerekei nem ülhettek a trónra. Ferenc Ferdinándot 1914-ben Szarajevóban feleségével, Chotek Zsófiával együtt meggyilkolták, így Károly került a sorrend legelejére. Közben kitört az első világháború, a nagy világégés, aminek a kellős közepén, 1916-ban Ferenc József meghalt, ezért Károlynak ilyen rossz helyzetben kellett átvennie az uralmat. Budapesten, a Mátyás templomban koronázták meg feleségével, Zita királynéval együtt. Ausztriában I. Károly néven urakodott.

IV. Károly király koronázása - Alapfilmek

 Trónrakerülése után rögtön a békére törekedett, különbékék megkötését szerette volna. Miután 1917-ben megfordult a hadiszerencse, mivel Oroszország összeomlott, Franciaország hajlandó lett volna békét kötni, ám nyilvánosságra került Clemenceau, francia miniszterelnök levele, amiben a magánbékéről tárgyalt titokba Károllyal, ezért meggondolták magukat, nem mentek bele a békébe. Terjednek olyan nem bizonyított történetek, hogy Clemenceau ekkor elhatározta, hogy szétzúzza a Monarchiát. Sajnálatos módon nem sikerült győzedelmeskednie a háborúban, ezzel a Monarchia bukását eredményezve. 1918. november 1-én Ausztriában, majd 13-án Magyarországon lemondott uralkodói jogairól, ezután Svájcba költözött.

Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodójára, IV. Károly  királyra emlékezünk október 21-én | Felvidék.ma

1921 tavaszán titokban visszatért Magyarországra, Szombathelyre. A püspöki palotában szállt meg. Innen másnap reggel egyenesen Budapestre ment, Horthyhoz, akit felszólított, hogy adja át neki a hatalmat. Hosszas vitatkozás után a kormányzónak sikerült rávennie a királyt, hogy hagyja el az országot. Károly visszatért Szombathelyre, majd Svájcba. Másodszor 1921 őszén próbálkozott a visszatéréssel, ám ekkor már kevésbé békés módszerekkel. Sopronba érkezett repülőgépen feleségével, ahol maga köré gyűjtötte az őket támogató arisztokratákat. A sopronban állomásozó katonaság is a királyi pár mellé állt. Ellenkormányt alakított, majd vasúton Budapestre indult, útközben egy csendőrcsapatot verbuvált. Október 23-án Budaörsnél összeütköztek a királyi és a Horthyt támogató csapatok. Több ember is életét vesztette a csatában, Károly komoly vereséget szenvedett. A királyi párt elfogták és több politikussal együtt Tihanyba, majd Bajára hurcolták. Onnan a Duna mentén hajóval a Fekete-tengerre, majd pedig a Portugáliához tartozó Madeira szigetére vitték. 1922. április 1-én itt hunyt el spanyolnáthában.

IV.Károly sírja | Decor, Mirror, Home decor

Elsőszülött fia Habsburg Otto továbbra is igényt tartott mind az osztrák, mind a magyar trónra, ám egyiket sem sikerült megszereznie. 2004-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Boldog IV. Károly király | Magyar Kurír - katolikus hírportál

Források

Sissi élete

 

A Wittelsbach-házból származó Erzsébet Amália Eugénia (németül: Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach) I. Ferenc József császár és király felesége volt. Elhíresült ragadványneve a családjától származik, ugyanis a Wittelsbach házban egy bevett szokás volt, hogy a családtagoknak adnak egy becenevet, ragadványnevet, amin egymást szólították. Így jött létre a Sissi név is.

Sissi Münchenben született, 1837. december 24-én, a Bajorországban. Már születésekor szerencsét jósoltak neki, ugyanis születésekor volt már egy fog a szájában. Az, hogy ez a megjósolt szerencse megvalósult-e az élete során, azt mindenkinek saját magának kell eldöntenie. A bajor királyi udvartól távol nevelkedett, ami neveltetésében meghatározó volt. Neveltetését nevezhetjük akár hiányosnak is. Ferenc Józsefet véletlenül ismerte csak meg. Az uralkodónak Erzsébet nővérét, Ilonát szánták volna feleségnek, ám Ferenc József Sissit választotta. A lány Bad Ischlben találkozott Ferenc Józseffel, azon az utazáson, amikor elkísérte anyját és nővérét az előbb említett helyre. A kastély kertjében találkoztak össze. Ekkor még az uralkodó nem tudta, hogy Sissi Ilona húga. Végül a császár ellentmondott a szülők akaratának, és az érdekházasság helyett Sissit választotta. Az eljegyzésük a császár 23. születésnapján történt meg. Nem sokkal később, 1854. április 24-én összeházasodtak. A szertartás a bécsi Augustinerkirchében volt. Bécsben ezután 7 napon keresztül tartott még az ünneplés.

„Kétszeres boldogság számomra, hogy leendő hitvesem kiválasztásakor mélyebb érzelmeimre hallgattam, és szívből remélem, hogy menyasszonyom kiváló tulajdonságaiban megtalálom majd életem boldogságát.”

(Ferenc József császár)

Sissi és Ferenc József

Ám az udvari élet nehézségeket jelentett számára. Mivel nem nagyon gondoltak rá, hogy esetleg olyan házasságot köt, amivel a trónra kerül, ezért nem is így nevelték, ugyan Erzsébet 1848 óta levelezett Ferenc József öccsével, Károly Lajossal. Ebből egy későbbi frigy szándéka is kibontakozott, ám ez később nem történt meg. Így amikor bekerült a bécsi udvar köreibe, elkezdték pótolni neveltetése, tanulmányai hiányosságait. A legfontosabb tantárgy, későbbi szerepére tekintve, Ausztria és a birodalom történelme volt. Erre egy magyar gróf, Majláth János, történettudós tanította. A gróf jelentéseket küldött a bécsi kormányzatnak a királyné fejlődéséről, ahol Sissit többször is pecsovicsként említi. Ebből arra lehet következtetni, hogy uralkodása elején a magyaroknak nem volt túl jó véleményük róla. A gróftól halott először magyar szavakat, sőt, verseket is. Később ezeknek az indíttatására sajátította el később a magyar nyelvet. Továbbá próbáltak még csiszolni a német kiejtésén, ugyanis erős bajor akcentussal beszélt. Még francia nyelvre is oktatták, mivel akkori francia tudása nem volt elegendő, ahhoz a szerephez, amit az udvarnál töltött be. Egyvalamit nem tudott és nem is akart elsajátítani, mégpedig a legkonzervatívabb, a spanyol udvarból származó etikettet. Mindezek ellenére az udvarban kirekesztettként kezelték.