A millenniumi ünnepségek

A millenniumi ünnepségeket Magyarország ezeréves fennállásának megünneplésére rendezték 1896-ban. Az ünnepségsorozat 1896. május 2-től október 31-ig tartott, mely időszak alatt rengeteg rendezvényt tartottak meg.

Az időpont kérdéses volt, hiszen a történészek nem tudták megmondani pontosan a honfoglalás dátumát, így a kormány döntése alapján esett a millennium 1896-ra. 1895. december 31-én éjfélkor harangozással köszöntötte az ország az ezredéves évfordulót.

A megnyitó május 2-án volt. Az ekkor rendezett ünnepségen a királyi család szép számban megjelent, többek közt jelen volt maga az uralkodó, Ferenc József, a felsége Erzsébet királyné, avagy Sissi, Mária Valéria főhercegnő és férje Ferenc Szalvátor főherceg, továbbá Gizella főhercegnő, férjével Lipót herceggel. A megnyitón a király is beszédet mondott, majd egy hosszú körútra indult, ami két órán keresztül tartott. Végigjárta a pavilonokat, ahol a kiállításokat rendezték. Aznap este az operában Erkel Ferenc „Szent István” című operákát adták elő, majd a nap fénypontjaként a Gellért-hegyről hatalmas tűzijátékot rendeztek, ami több mint egy órán keresztül tartott. A megnyitón egyébként történt egy kis baki, mivel Dániel Ernő, kereskedelmi miniszter beszéde közben a zenekar elkezdte játszani a Himnuszt, ez pedig az eredeti tervek szerint jel volt a harangok és az ágyúk számára, holott ennek az egésznek csak az uralkodó beszéde után kellett volna lezajlania. Ennek a tévedésnek az volt az oka, hogy a tömeg éljenezni kezdett, ezért a zenekar azt hitte, hogy vége van már Ferenc József beszédének, holott ekkor az még el sem kezdődött.

A kiállítás térképe

Az Ezredéves Országos kiállítást 520.000 négyzetméteren rendezték, a Városligetben Összesen 240 pavilont állították fel. Ezekben a pavilonokban külön-külön kiállítások voltak, ahol kizárólak magyar eredetű tárgyak voltak kiállítva. Statisztikák szerint 21.310 időszaki kiállítás volt. A Városligeten kívülre is kiterjedt a kiállítás, ugyanis az állatkiállítás nem ott volt megrendezve. A rendezvényre öt darab főkapun keresztül lehetett bemenni.

  

 

A kiállítás területét két főcsoportra osztották fel. Az egyik csoportban volt megrendezve a Történelmi kiállítás, ez a Széchenyi-szigeten volt felépítve. Itt épült fel a Vajdahunyad vára, továbbá több román és gótikus stílusú épület A másik főcsoportban volt megrendezve a Jelenkori kiállítás, ezen belül 19 csoport lett kialakítva:

Művészet; Képzőművészet, Előadó művészet
Közművelődés: az irodalom és a sajtótermékek, valamint a tudományos és közművelődési intézetek és egyletek működése
Oktatásügy
Egészségügy, Gyermeknevelés
Kereskedelem; pénz- és hitelügy
Mezőgazdaság; gyümölcsészet; kertészet; borászat; méhészet; állattenyésztés; selyemtenyésztés; állati termékek; állategészségügy
Erdészet; vadászat
Bányászat és kohászat; vas- és fémipar
Gépipar; műszerek és tudományos eszközök
Közlekedés; hajózás; tengerészet
Építési ipar
Faipar; bútoripar; dekoratív ipar; teljes lakberendezések
Agyag- és üvegipar
Bőripar; textilipar; ruházati ipar
Papíripar; sokszorosító műiparágak
Arany-, ezüst- és díszmű-áruk, apró áruk
Hadügy
Vegyészeti ipar
Néprajzi kiállítás; házi-ipar; műkedvelők kiállítása

A Műcsarnokban mutatták be a képzőművészeti alkotásokat, itt a legkiválóbb magyar művészek alkotásai kerültek kiállításra.

A Műcsarnok

Az oktatásügyi csarnokban az utolsó negyedév oktatásügyben elért vívmányairól volt látható kiállítás, ide tartozott még a bécsújhelyi torna- és vívótanító tanfolyam kiállítása.

 

Az egészségügy pavilonjában a mentők, a gyógyfürdők és a gyermeknevelés-ügy is helyet kaptak. Itt orvosok tartottak közérthető előadásokat sok témában, továbbá látható volt egy teljesen felszerelt mentőállomás is.

A gyermekpavilonban megtekinthetőek voltak a főhercegek gyermekkori holmija: a ruhájuk, fegyverei, József nádor keresztelő medencéje és egy 120 éves játékbaba egy főúri gyűjteményből.

A gyermekpavilon

A Budapest székesfőváros pavilonban sok makett, térlép, ábra volt megtekinthető. Mindezek segítségével próbálták bemutatni például azt, hogy honnan költöztek legtöbben Budapestre és honnan a legkevesebben, azt is, hogy mennyi adót fizettek a főváros lakói, és bemutatták a Budapest teljes csatornahálózatát. Továbbá itt található volt egy külön kiállítás, ahol a város fejlődéséről és jövőjéről tudhattak meg többet az érdeklődők. Ebben a pavilonban egy különálló termet kapott Benczúr Gyula óriási festménye, a „Budavár visszafoglalása”.