Történelmi Tudakozó

2021.júl.31.
Írta: Lzr.Bálint Szólj hozzá!

A sziklakórház története

Sziasztok! 

Az előző bejegyzésemben (itt megnézheted) megszavaztátok a Sziklakórház történetét, mint témát. Remélem, hogy az itt látható végeredmény elég információval fog szolgálni! 

A Sziklakórház története régre nyúlik vissza. Akkor kezdődött, amikor elkezdték feltérképezni a budai Várhegy barlangjait. A barlangrendszert, már ősidők óta, különböző célokra használták az emberek. Szolgált természetes menedékként, pinceként, raktárként, továbbá, amikor a vár megépült, az alagutak egy részét összekötötték, így megkönnyítve a védők dolgát, ostrom idején. A barlang feltárását prof. Kadic Ottokár vezette. 

Kadic Ottokar

Az 1930-as évek második felében egyértelművé vált, hogy az első világháborúban, nagy területi veszteségekkel sújtott országoknak háborús törekvéseik vannak. Az európai lakosság attól tartott, hogy egy esetleges háborúban a városokat légi gáztámadással sújtanák. Ennek tükrében, a Magyar Királyi Belügyminisztérium felügyelete alatt, elkezdődött egy légoltalmi riasztóközpont kiépítése a budai Várhegy barlangrendszerében. A légoltalmi helyes a civilek biztonságáért felel, a légvédelem pedig az ország légterének védelmét látja el. A barlangban kialakított légoltalmi központ volt a Sziklakórház első kiépített területe. A várhegyi légószirénákat ebből a központból működtették 1937 és ‘45 között. Az objektum a “K” riasztóközpont nevet kapta.  

Találatok (HIER=(HTIHierarchy-300)) | Térképek | Hungaricana

Miután a 2. világháború kitört, elkezdtek a több kilométeres barlangrendszert óvóhellyé átalakítani. Ez a falak megerősítésével történt. A budai Vár lett a konfliktushelyzet alatt a “kormányzati negyed”. Emiatt szükség volt egy segélyhelyre, ahol a lehető leggyorsabban elláthatják, egy esetleges bombatámadásban megsérült tisztviselőket. Költséghatékonyságból az Úri utcára nyíló riasztóközpontot egészítették ki egy segélyhellyel. 

Sziklakórház Atombunker Múzeum - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu  programok

Miután 1943-ban a sztálingrádi csata elveszett és a 2. magyar hadsereg a Don-kanyonnál széthullott, sok vezető kijózanodott és rájöttek, hogy Budapestet is könnyen érheti egy bombatámadás, így arra is rájöttek, hogy milyen fontos egy bombabiztos szükségkórház kiépítése. 

A munkálatokat gyorsított tempóban kezdték el. A létesítményt eredetileg 60 férőhelyesre tervezték, ám amikor a szükséghelyzet megemelkedett, sikerült a számot a duplájára növelni, emeletes ágyak beszerelésével. A szükségkórház, az akkori viszonyokhoz képest, nagyon modern volt. Több műtővel, röntgennel, áramfejlesztővel és szellőzőrendszerrel is rendelkezett.    

Sziklakórház Atombunker Múzeum – Wikipédia

A háborús helyzet romlásával együtt romlottak a dolgok a Sziklakórházban is. A sebesültek száma egyre csak nőtt, így a 120 férőhelyes kórházba bezsúfoltak több mint 300 sérültet. A kórház alapvetően a Szent János Kórház alá volt rendelve, innen kaptak főttételt. Ám miután a szovjet csapatok körbezárták a főváros, elvágták az összeköttetést az anyaintézmény és a szükségkórház közt. Így a föld alatt egy konyhát is ki kellett alakítaniuk. A létesítmény egyre jobban kezdett hasonlítani egy föld alatti városkához. Az állapotok még ezek után is tudtak romlani. Az ágyakat összetolták, így a 2 ágyon 3, ritkán 4 ember is elfért. A folyosókon hordágyakon feküdtek a sérültek, és a műtőkben megállás nélkül műtöttek.   

Múzeum - Sziklakórház Atombunker Múzeum - Museum.hu

Anna Boom ápolónő volt a Sziklakórházban. Később így emlékezett vissza: “Nem bírtam a vért. Ha csak egy kis sérülést is láttam, elkezdett kavarogni a gyomrom. De a kórházban lassan kezdtem hozzászokni. Vértócsákon csúszkáltam. Soha nem éreztem magam ennyire elzárva. A Sziklakórház föld alatti folyosók útvesztőjéből állt; néhol nagyobb, a tufakő sziklába vájt boltíves termekkel, melyek betegszobaként, konyhaként vagy kezelőszobaként szolgáltak. Mindenfelé ápoltak ültek vagy feküdtek, ágyakon, hordágyakon, a földön. Meleg és folytatgató volt a légkör és a bűz beivódott a hajamba. Nem volt a kórházban már tiszta kötszer, sem jód vagy penicillin, egy darab fájdalomcsillapító sem. Fel alá rohangáltam bilikkel a kezemben, vizet hoztam betegeknek, ha volt éppen. De sokszor nem tudtam többet tenni, mint leülni valaki mellé és megfogni a kezét. Éjjel anyjukat szólongató felnőtt férfiakat halottam zokogni.... “ 

 Dromerig drijven naar de dood - NRC

 

 

A forrásként szolgáló dokumentum létrejöttét segítő szemtanúk, hozzátartozók listája: 

  • Andrássy Erzsébet grófnő 
  • Balogh György 
  • Báthoryné Daróczy Mária 
  • Dr. Bogárdi Mihály 
  • Bokor Lászlóné 
  • Anna Boom 
  • Niklaus Born 
  • Dr. Helmajerné Hajnal Ilona 
  • Özv. Horthy Istvánné 
  • Jeszenszky Thyra 
  • Károlyiné Győry Gizella 
  • Dr. Kovács István és rokonsága 
  • Lazáryné dr. Zsindely Zsuzsanna 
  • Mohácsi Attila 
  • Ifj. Pécsy László 
  • Schlotthauser Lászlóné 
  • Seibiger Erzsébet 
  • Sióréti Tamás 
  • Ingeborg Skliros 
  • Dr. Steiner Ágota 
  • Subainé Farkas Veronika 
  • Szechényi Ilona grófnő 
  • Valczné madas Csilla 

 

 Elhunyt özvegy Horthy Istvánné, Edelsheim Gyulai Ilona grófnőhttp://www.szechenyiforum.hu NyomtatásRegényes történelem: Három Andrássy Ilona, három generáció 2. rész |  MédiaKlikk

 

Köszönöm, hogy végigolvastad, remélem tetszett. Ha igen, akkor mindenképp nézd meg a többi bejegyzésem is. Ha szeretnél további érdekességeket, akkor kövess be, hogy nehogy lemaradj róluk!

A bejegyzés második része hétfőn 10.00-kor lesz látható.

 

Források:

Tatai Gábor - A sziklakórház rövid története 1935-2002

Saját tapasztalatok a létestmény meglátogatásakor.

 

Képek:

Kép 1, prof Kadic Ottokár 

Kép 2, Magyarország légótérképe

Kép 3, A Sziklakórház bejárata

Kép 4, A Sziklakórház egyik műtője

Kép 5, A Sziklakórház egyik betegszobája

Kép 6, Anna Boom

Kép 7, Edelsheim-Gyulai Ilona

Kép 8, gróf Széchényi Ilona

Kép 9, gróf Andrássy Ilona

 

 

V2

Szisztok!  

Üdvözöllek titeket a Történelmi Érdekességek sorozatom 4. részével. Az előző bejegyzésemben (itt megnézheted) megszavaztátok a V2 rakétát, mint témát a következő cikkhez. A végeredményt itt láthatjátok. 

A V2 (Ejtsd: Fau kettő) rakéta egy németek által kifejlesztett nagy hatótávú rakéta volt. A Harmadik Birodalom egyik legnagyobb fegyvertalálmánya. A név jelentése “megtorlófegyver”. Főként Nagy-Britannia ellen vetették be. Képes volt a hangsebesség átlépésére, aminek segítségével akár percek alatt elérhette a célpontját. Az űrprogramokban a V2 volt a rakéták alapja.  

V-2 rakéták képekben, 1944-1945. - schuro blogjaCsodafegyver – Wikipédia

Európában Németország volt a rakétafejlesztés és gyártás “őshazája”. Mivel a versailles-i-békeszerződés sok fegyver gyártásától eltiltotta Németországot, a hadseregnek olyan, új fegyvereket kellett keresnie, amit a béke nem tilt. Így találtak rá a V2-re (akkor még nem ez volt a neve) és a rakétamegszállottra, Wernher von Braunra.

Braun már gyerekként is nagy érdeklődést mutatott a rakéták iránt. Már fiatalon kezdett kísérletezni, a saját maga alkotta rakétáival. Egy bemutató után, a német hadsereg elkezdte anyagilag támogatni Braun kísérleteit. A kutatásokat egy német tábornok, Walter Dornberg felügyelte. Az állam által támogatott fejlesztések első sikere volt az A1 (Aggregat 1) nevű rakéta, ami etanollal és cseppfolyós oxigénnel működött. Ez a típusú meghajtást itt alkalmazták először a világon. Két évre rá, 1934-ben elkészült az A2 nevezetű rakéta, ami az A1 továbbfejlesztett változata volt. Az A2-vel tartottak egy bemutatót az új kancellárnak, Adolf Hitlernek. Az “előadás” jól sikerült. Annyira tetszett a német vezetésnek, hogy von Braunt és csapatát besorozták a Wehrmachtba, és katonai programmá nyilvánították a rakétafejlesztéseit. Az A2-t követte az A3, majd az A4. Ez lett a későbbi V2, ami már igazi rakétának számított.  Az “A” széria előbbi rakétái csak tesztelésekre voltak jók, nem pedig fegyvernek. A fejlesztőbázis eleinte Kummersdorf-Gut kísérleti telepen volt, ám Dornberger tábornok áthelyeztette a bázist Usedom nevű kis szigetre, Peenemündébe. A sziget a Balti-tengeren van. Az A4 első próbájára 1942 márciusában került sor. A rakétát sikeresen fellőtték, ám 1,6 kilométer után belecsapódott a tengerbe. A következő kilövési kísérlet sem hozott több sikert. A 3. start viszont nagyon szépen összejött. A rakéta 193 kilométert repült, eközben 80 kilométer magaságig jutott. Az A4-en elvégeztek kisebb változtatásokat. Az így kapott rakéta megkapta a V2 nevet, aminek a gyártása 1943 elején indult be. A projekt végig titkos volt, ám a lengyel ellenállás észlelte az egyik V2 tesztrepülését. Ezt követően információkat adtak át az angol hírszerzésnek, melynek eredménye az lett, hogy a brit légierő többször is bombázta Peenemündét. Az angol légi támadások nem tudták megakasztani a rakéta fejlesztését és a gyártását sem. Az egyik tesztrepülés során, az elvégzett számítások szerint a rakéta elérte a világűrt, így ez lett az első emberalkotta tárgy, ami kijutott az űrbe, ugyan nem űrkutatási célból.  

Wernher von Braun a német, aki fegyvert épített | spacejunkie.hu - Egy blog  az űrutazásról, magyarul, érthetően.Wernher von Braun, német katonák körében.

A sikeres tesztrepülés után a A4-et a német hadvezetés kikiáltotta “csodafegyverré”. Hitler maga is sokszor emlegette így. Göbbels propagandaminisztériumában pedig átkeresztelték V2-re, a V1 után, ami egy szárnyas bomba volt. A rakéta célba jutásához négy giroszkópból álló tehetetlenségi önirányítást alkalmaztak. Az irányítás gázsugár-kormányzással, a tolóerő vektor változtatásával történt. A kezdetleges irányítás miatt a V2 egy eléggé pontatlan fegyver volt. A maximális hatótávolságban 50%-os eséllyel találta el a 17 kilométeres célpont területét.  

V–2 – Wikipédia

A fegyver a pályája csúcsán elfogyasztotta az össze üzemanyagát, így meghajtás nélkül, hangtalanul, hatalmas sebességgel közeledett a célpont felé, így sem észlelni, sem elhárítani nem tudták. A rakéta általában nem katonailag fontos épületekre, helyekre zuhant. Hatalmas pusztítást tudott véghezvinni, bár az áldozatok száma becsapódásonként, átlagosan 2 volt. Ez főleg azért lehetett, mert sokszor a V2 nem talált el semmit, csak egy mezőn, esetleg a tengeren zuhant le, így az átlag alaposan lecsökkent.  Összesítve viszont a rakéták 2754emberéletet követeltek, és 6523 embert súlyosan megsebesítettek. A legtöbb áldozatot követelő támadás során 567 ember halt meg.  

Űrkutatás és űrutazás a 20. században május 9. A csillagászat története 2.  - PDF Ingyenes letöltésV2 becsapódás helyszíne.

A sok légitámadás miatt el kellett hagyniuk a fejlesztőknek Peenemündét. A gyárat átköltöztették a Kohnstein-hegységben lévő Nordhausen közelében kiépített föld alatti üzemekbe. A hegy gyomrába hatalmas vájatokat vágta. A munkákat természetesen rabszolgákkal végeztették, ennek eredményképpen munkások tízezrei vesztették életüket. A raboknak kialakított táborban borzasztóak voltak a körülmények, főleg amiatt, mert a rabokat a föld alatt tartották fogva. Az embereknek a hideg földön kellett aludnia.  

A rakétatámadások végül nem érték el a kívánt hatást, habár rengeteg ember életét tették tönkre.  

Von Braun és kutatócsapata a háború után kikerült az USA-ba, ahol folytatták a kutatásokat, a Németországból elhozott 70 kész, A4 rakéta segítségével, immáron az amerikaiaknak. A legtöbb amerikai rakéta alapjául a V2 szolgált. A Szovjetunió is szerzett a rakétákból, és fogságba ejtett pár kutatót, így ők is elkezdhették a nagyszabású rakétaprogramokat. Ezek keretein belül került gyártásra az R1, majd az R széria többi tagja. Ezek alapján készültek el azok a rakéták, amiket a szovjet űrprogramban is használtak.  

Wernher von Braun | V-2 and Apollo rocket scientist | New Scientist

Ha tetszett, akkor olvassátok el az oldalamon megtalálható többi írást is.

Az új bejegyzések, szokás szerint, tehát kedden és pénteken 10.00-tól lesznek láthatóak.

 

Kérlek titeket, hogy kommentben küldjetek témaötleteket, hogy olyanokról írhassak, ami érdekel titeket.

 A szavazás 07.29, 20:00-ig érhető el. Utána eltávolítom.

Források:

Memória

National Geographic

www.wikipédia.hu

https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2F4444k.blog.hu%2F2020%2F03%2F08%2Fv-2_raketak_kepekben_1944&psig=AOvVaw2vjSZUOMUtB8ONpVD9mWts&ust=1627416497906000&source=images&cd=vfe&ved=0CAsQjRxqFwoTCMjc-IXFgfICFQAAAAAdAAAAABAD

https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FCsodafegyver&psig=AOvVaw2vjSZUOMUtB8ONpVD9mWts&ust=1627416497906000&source=images&cd=vfe&ved=0CAsQjRxqFwoTCMjc-IXFgfICFQAAAAAdAAAAABAO

https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2F4444k.blog.hu%2F2020%2F03%2F08%2Fv-2_raketak_kepekben_1944&psig=AOvVaw2vjSZUOMUtB8ONpVD9mWts&ust=1627416497906000&source=images&cd=vfe&ved=0CAsQjRxqFwoTCMjc-IXFgfICFQAAAAAdAAAAABAU

https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fwww.newscientist.com%2Fpeople%2Fwernher-von-braun%2F&psig=AOvVaw2xR-nwXdCOfVOubVZQ5Rya&ust=1627416623127000&source=images&cd=vfe&ved=0CAsQjRxqFwoTCPCM7cPFgfICFQAAAAAdAAAAABAI

süti beállítások módosítása