A guillotine

A nevét Joseph Ignace Guillotin-ról kapta. Francia orvos és tudós volt. Híres volt emberségességéről, emellett a kiemelkedően nagy tudásáról.

 A nyaktilót ugyan nem ő találta fel, de ő volt az, aki javasolta a francia nemzetgyűlésnek a nyaktilóval végrehajtott kivégzéseket. Itt is megmutatkozik az emberségessége, hiszen a nyaktilóval történő kivégzések sokkal fájdalommentesebbek és biztosabbak voltak, mint a kardal történő fejezések. Továbbá a megkülönböztetés ellen is irányult, mivel eddig a pontig a szegényeket akasztották, a nemeseket lefejezték. Így viszont kiterjedt a nemesi „bánásmód” mindenkire. Mielőtt még a guillotine név ráragadt volna a szerkezetre, sokszor használták rá, a „Louison” és a „rasoir national” (nemzeti borotva) kifejezést. A kivégzőeszközt helyesen guillotine-nak kell írni, bár a doktor neve végén nincsen „e”. A történet szerint ez azért van, mert sokan gúnyolták a szerkezetet, és magát az ötletet, ezért az eszköz nevére tettek egy „e” betűt, ami a nevet női névvé teszi. A guillotine a francia forradalom egyik jelképévé vált, bár a története sokkal előbbről kezdődik, mint a forradalom.

Nyaktiló – Wikipédia

A guillotine-hoz hasonló kivégzőszerkezeteket már a perzsák és más népek is ismertek. A későbbiekben az eszközt Itáliában említik, ahol kizárólag nemeseket végeztek ki vele. A 13. és 14. században Csehországban és a Német-római Birodalomban is rendszeresítették.  A 17. században használták már Angliában, Skóciában és Franciaországban is. Hasonló szerkezeteket használtak később Milánóban és Nürnbergben.

A guillotine halott – Szabad Magyar Szó

A francia forradalom alatt 2625 embert végeztek ki a guillotin-nal. A forradalom alatt a kivégzéseket a Sanson család vitte véghez, Párizs „hóhérdinasztiája”.

Nagyobb történések az eszköz körül:

  • 1793: XVI. Lajos francia király kivégzése
  • 1793: Marie Antoinette királyné kivégzése
  • 1794: A guillotine-t áthelyezik a Bastille térré, ám csak rövid időre, mert ismét költöztették, de most a Place de la Nationon állították fel.
  • 1847: Louise Deibler felváltotta Clément Sansot, akit elbocsátottak, mert elzálogosította a munkaeszközét.
  • 1905: Henri Languille nevű személyen végrehajtott kivégzéskor dr. Beaurieux életjeleket fedezett fel az áldozat levágott fején. A töréntek után akadt jópár ember, aki ellenezte a guillotine-nal történő kivégzést, arra hivatkozva, hogy az áldozatok mégis éreznek fájdalmat.
  • 1939: Ekkor történt az utolsó nyilvános kivégzés a szerkezettel. Eugen Weidmann nevű sorozatgyilkos volt az elítélt.
  • 1976: Az utolsó hóhér Marcel Chevalier volt, aki a guillotine-t kezelte, egészen addig, míg Franciaországban el nem törölték a halálbüntetést.
  • 1977: Ekkor történt az utolsó kivégzés Franciaországban.

 

Források